khandroma blog

Mivel a tudományos „tények” értelme és jelentősége mindenkor szervesen összefügg a kutató szellemi beállítottágával és azzal a korral, melyben él,  az egyes megállapításai gyakran szögesen ellentmondanak egymásnak, ezért joggal szemlélhetnénk a természettudományt pszichológiai szemszögből. Nem vitatható, hogy mind a vallás, mind a tudomány az igazságot keresi. Teszik mindez anélkül, hogy egymást gátolnák, vagy egymásnak ellentmondjanak, viszont egymás mellett léteznek. Ebből azonban ne akarjuk azt a következtetést levonni, hogy tudomány és a vallás összevonhatóak, ugyanis különbözőségük nem annyira a tartalomra (a vizsgálódás tárgyaira), vagy a célra terjed ki,   hanem inkább a módszerre. A tudomány kutató-módszere belülről kifelé irányul, míg a vallásé ezzel ellentétesen kívülről befelé: és mindkettő csak akkor képes tökéleteset alkotni, ha saját törvényeit követi. A tudomány lényege  az érzékileg tapasztalható dedukciója, míg a vallás és a művészet lényege a lelkileg áté

(Rev. Amóghavazsra Hargitai Gábor ünnepi beszéde. Elhangzott 2018. december 22-én, a Szeretet Buddhájának, Maitréjának szentelt ünnepen, a Budhhista Misszió kamaraerdei templomában.) Kedves Barátaim! Odakinn zord hideg van és a korán alábukó Nap miatt hamar ránk köszönt a sötétség. A Föld forgástengelyének dőlése miatt a napsugarak ilyenkor laposabb szögben esnek a bolygónk azon részére, ahol lakunk, és emiatt nem képesek olyan hőt átadni a talajnak, mint nyáron, amikor meredekebben éri a földet a fény. Ezt az időszakot nevezzük télnek. A hideg és a sötét tehát egyszerű kozmikus jelenségek. Az asztrofizika foglalkozik ezzel, van persze gazdasági vonatkozása is, mert fűteni kell, világítani kell, ami pénzbe kerül. Ez hat a kulturális életünkre is. Hiszen ilyenkor kevesebb szabadtéri programot lehet szervezni, és az emberek egyébként is kevésbé mozdulnak ki otthonról. Inkább maradnak a biztonságos falak között, még akkor is, ha ez a magány kese